Egyéb - Üvegfestészet

Egyéb - Üvegfestészet


20 év alatt született az új festmény-sorozatom, AZ ÖT ELEM MUZSIKUSAI

Ez a történet több, mint 20 éve kezdődött… A szüleim házában, vasárnapi családi ebéd után a szalvétára kezdtem el rajzolgatni ezeket az […]


Újra a NŐ, és újra egy kis személyes :=)

Mostanában sokat jár az eszemben a legutóbbi kiállításom, ahol a megnyitóra performanszt készítettünk két alkotótársammal. (Az előadásból látsz egy részletet a fotón, […]


Nő vagyok, és még tanulom, hogy kell ezt csinálni – személyes gondolatok

Idén különösen foglalkoztat a női lét, női feladatok, női erő hármassága. Úgy gondolom, hogy nem egyszerű terület ez. Mostanában már nyilvánvalóan látom, […]


Ismered Ujuóla Asszonyt?

Olvastad Michael Ende: Végtelen történet című könyvét? Szerintem zseniális mű. Az egyik kedvenc szereplőm Ujuóla Asszony, akinek a háza a Változ-lak. Minden […]


Milyen lenyomatot hagysz itt a földön? És másokban?

Talán már írtam korábban, hogy művészetterapeutaként dolgozom egy iskolában, és a múltkor érdekes dolog történt velem.


Amit eddig rejtegettem :)

Az elmúlt időszakban nagy készülődés volt nálunk, hiszen egy igazán különleges megbízást kaptam.


Tündért párosával kell csinálni, valakivel együtt, akit szeretsz

A hétvégén leemeltem egy könyvespolcról Popper Péter egy könyvét. Szeretek így könyveket leemelni és találomra kinyitni.
Mindig üzennek valamit.
Most is.


Egy szép történet a múltból és egy a jövőből – a tiéd is lesz?

Egy régi elmaradásomat szeretném most pótolni. Megmutatok neked egy filmet, amit még tél végén csináltam. (A végén kiderül, hogy nem az üvegfestmény a főszereplő.)
Mivel gyönyörű történet kapcsolódik hozzá, ezért vártam egy jó alkalomra, amikor elmesélhetem.
Azt hiszem, ez most jött el.


Új fogalmat találtunk ki: „Postfestival – szindróma”

Sokáig csendben voltam, és ennek az oka a fent említett szindróma…
Mindannyian, akik ott voltunk, erről a jelenségről számoltunk be egymásnak:
a cudar, hideg idő ellenére olyan jól éreztük magunkat,
hogy igencsak nehezen találtunk vissza a hétköznapi életünkbe.
Miért?


Te mit csinálsz, ha lehetetlen mennyiségű tennivalód van?

Te mit csinálsz, ha lehetetlen mennyiségű tennivalód van?
Szelektálsz?
Hátradőlsz egy idő után, mondván, ezt lehetetlen megugrani?
Netán megfeszülsz, és ‘csakazértis’ megcsinálod?